Egy esős nap (Ráspi Étterem, Fertőrákos)

Már tegnap este megjött a szél, a hideg, majd egész éjjel esett. Reggel is. A kültéri programoknak befellegzett, se erdő, se hegyek, se belváros, se okostelefonos városi kalandozások (Advencity!).

A szálloda szerencsére wellness részleggel is rendelkezik, tehát teljes tanácstalanság esetén ez még mindig megfelelő programot jelent, azonban már tegnap kitaláltuk, hogy valami boros kultúrprogramot próbálunk ki – amolyan ad-hoc alapon. Fertőrákos felé vettük az útirányt – szakadó esőben, egy javaslat alapján megcélozva Luka pincészetet. Nagy reményeket nem fűztünk ahhoz, hogy sikerrel járunk (szüret, eső, nem is jelentettük be magunkat, délelőtt van), így nem lepődtünk meg azon, hogy teljes kihaltsággal találkoztunk. Gyors hadi-tanácskozás után borvendéglő mellett döntöttünk – bár közben azt mondogattuk, hogy az Erhardt után nehéz lesz jót találni.

A főút mellett egy szinte észrevétlen kis ház: ez volt a műveletlenségünk okán számunkra ismeretlen Ráspi étterem, ahova betértünk. A babakocsi is befért, és a gyerekek élvezték, hogy a cserépkályha mellé ülhettek melegedni. A berendezés kicsit eklektikus: egyaránt megtalálható benne egy falusi buschenschank fából faragott hosszú fapadja, és a barokkos, csipkés terítővel megterített asztalok kristálypohárral – kinek, kinek ízlése szerint. Az összhatásról valószínűleg mindent elmond, hogy szinte azonnal engedélyt kértünk a fotózásra.

Bemelegítőnek Ráspi Soproni Tündért (2011) rendeltünk, mely egy könnyű fehér cuvée,  Leánykából, Zöldvelteliniből és Irsai Olivérből. Kicsit olyan, mintha mindenből lenne benne egy kicsit, ugyanakkor egyik fajta sem uralkodik. Frissítő, kezdő italnak ideális választás volt.

A bor mellé sütőtök krémlevest próbáltunk: nem hagyott kívánnivalót maga után. Amíg a megrendelt főételekre vártunk, a kihozott házi kenyér – kenyér chips – tepertőkrém mellé egy kékfrankos válogatást (2009), és Cabernet Sauvignon-t (2009) kóstoltunk. Ennél a lépésnél szembesültünk az étterem egyetlen hiányosságával: a felszolgáló hölgy nem szereti a borokat, így nem tudott saját tapasztalatból nyilatkozni. Így kissé vakrepülésnek tűnt, de végül mindkét bor szerencsés választásnak bizonyult. A kékfrankos színe sötét, a bor megült a poháron. Direkt íze kissé lágy volt, de utóízében már erősebbnek volt mondható, a tepertőkrém ízét megfelelően kihozta. A C. Sauvignon színe szintén sötét, szintén megült a poháron, de ízre sokkal intenzívebb élményt adott.

A főételek mellé az étlapon ajánlott borokat fogyasztottuk: Az Electus cuvée (2008, Zweigelt válogatás) jól kiemelte a húsok fűszerezését, míg a Merlot (2008) esetében a testességre és karakterességre fogunk emlékezni.

A főételekről érdemes megjegyezni, hogy a tányéron minden – még a díszítő virág is – ehető volt, sőt a köretek harmonikusan illeszkedtek a húsokhoz. Nem mindig tudtuk, mit eszünk, de nem is számított. Végül az ételeket mi jellemezhetné jobban, mint hogy a gyerekek rántott csirkéje is olyan minőségű volt, amivel még sehol sem találkoztunk.

Összefoglalásul: Ez egy olyan hely, ahol már a belépés megteremti a hangulatot. A kiszolgálás és a figyelem, segítőkészség (gyerekekkel a türelem) első osztályú, a kiszolgálás ütemezett, gyakran visszanéztek ránk, és figyelték mire van szükségünk. Az ételek íze olyan, hogy még sokáig emlegetjük. Az étlapon az ételekhez a borokat hozzá is párosították, nem is érdemes ettől eltérni, sokat segít az vendégeknek, és étel-ital kombinált ízélmény biztosít. Ami elriaszthatja a vendéget, az az árazás: mind az ételek, mind a borok esetében vastagon fog a ceruza, de végül nem fizettünk sokkal többet, mint egy nappal korábban egy másik helyen. Végeredményként pedig úgy gondoljuk, hogy olyan gasztronómiai élményt szereztünk, mely megérte a pénzét.

Végül, hogy tudjuk is, hol is jártunk: Az étterem a Gault&Millau Magyarország étteremkalauz értékelésében 14 pontot kapott (a maximális 20-ból, Magyarországon a legmagasabb a 17 volt eddig), ezzel együtt 1 szakácssapkát. Horváth József (Ráspi), a hely megálmodója, létrehozója pedig 2012-ben elnyerte az év gasztronómusa címet. Mit lehet ehhez hozzátenni: egyetértünk, és örülünk, hogy rátaláltunk a helyre.

Étel (1-5): 5
Bor  (1-5): 4
Hely (1-5): 5
Kiszolgálás (1-5): 4,5
Ár-érték arány (1-5): 4